GYIK

Baleseti kártérítésre az a személy jogosult, aki egy baleset során olyan kárt szenvedett, amelyért nem ő a felelős. Ez lehet testi sérülés, anyagi kár, vagy akár erkölcsi kár is. A jogosultság megállapítása több tényezőtől függ, az adott eset körülményeitől és a vonatkozó jogszabályoktól.

A kártérítés összege mindig az egyedi eset körülményeitől függ. Nincs törvényben meghatározott minimum vagy maximum összeg. Az alábbi tényezők határozzák meg a mértékét:

• a sérülés súlyossága és tartóssága,

• a gyógyulás időtartama,

• a kiesett jövedelem nagysága,

• a felmerült költségek (pl. orvosi kezelések, gyógyszerek, ápolás),

• valamint az esetleges nem vagyoni károk (pl. lelki szenvedés, életminőség-romlás).

A sérelemdíj vagy életjáradék összege is eszerint alakul, egyedi mérlegelés alapján. Az összeg lehet néhány százezer forinttól több millió forintig is terjedő, különösen súlyos esetekben.

Irodánk baleseti kártérítési ügyekre specializálódott, és sikerdíjas szolgáltatást nyújt. A munkát azonnal elkezdjük és előre nem kérünk díjat. A szolgáltatás költségét, munkánk elvégzését követően kell csak kifizetni

A baleseti kártérítés ügyintézésének folyamata

A baleseti kártérítés érvényesítése több lépésből áll, amely során fontos az alapos dokumentáció és a határidők betartása. Az alábbiakban összefoglaljuk a főbb pontokat:

• A baleset bejelentése

Az első lépés a baleset körülményeinek rögzítése. Ez magában foglalja a baleset helyszínén készített jegyzőkönyvet, az elérhetőségek begyűjtését és – ha szükséges – a rendőrségi vagy munkahelyi jelentést.

• Orvosi igazolások beszerzése

A balesetből származó sérülések igazolásához orvosi dokumentációra van szükség. Fontos, hogy minden orvosi kezelést és diagnózist pontosan rögzítsenek.

III. Kártérítési igény benyújtása

Az igényt a balesetet okozó biztosítójánál vagy amennyiben az okozó nem rendelkezik biztosítással, abban az esetben a balesetért felelő személynél kell benyújtani. Az igényhez csatolni kell a baleset dokumentációját, az orvosi igazolásokat és a kártérítési összeget alátámasztó számításokat.

• Egyeztetés és tárgyalás

A biztosító vagy az illetékes fél általában felülvizsgálja a benyújtott igényt. Ebben a szakaszban sor kerülhet egyeztetésekre, vagy további dokumentumok bekérésére. Ha szükséges, jogi képviselet igénybevételével lehet érvényesíteni az igényt.

• Kártérítési összeg kifizetése

Amennyiben az igény jogosnak bizonyul, a biztosító vagy a felelős kifizeti a megítélt kártérítési összeget. Ha az ügy vitás, jogi úton lehet további menni.

Fontos! Ha a károkozó nem rendelkezik érvényes kötelező felelősségbiztosítással és/vagy a károkozó kiléte ismeretlen, abban az esetben vagy a CASCO biztosításunk (ha van ilyen) vagy, ha bizonyíthatóan gépjármű okozta a balesetet a MABISZ áll jót.

Azonban a MABISZ teljeskörűen csakis és kizárólag súlyos személyi sérülés vagy halálos baleset esetén fizet kártérítést a kártalanítási számla terhére. Azaz, kizárólag ebben az esetben köteles dologi károk tekintetében is kártalanítani.

Abban az esetben, ha a balesettel érintett személy sérülése 8 napon túli, de nem súlyos, a MABISZ kizárólag a sérüléssel kapcsolatos, illetve abból fakadó hátrányokat köteles téríteni, dologi kárt (pl.: gépjármű-kárt) nem.

Tippek az ügyintézéshez:

• Fontos betartani a határidőket, mert az igény benyújtása elévülési időhöz kötött.
• Gondoskodni kell minden releváns dokumentum másolatáról és célszerű részletes jegyzeteket készíteni az ügyintézés során.
• Ha bizonytalan a folyamatban, forduljon kártérítési szakértőhöz vagy ügyvédhez, aki képviselheti Önt az eljárás során.

.

A kártérítési igény tartalma, tekintettel az igények sokszínűségére, változó, azonban nyilván vannak olyan pontok, melyeket szinte minden igényben fel kell tüntetni, illetve olyan károk, melyekre igényt lehet benyújtani.

Kötelező elem természetesen a sértett összes személyes adata, mellyel későbbiek folyamán beazonosítható. Ezen kívül a káresemény rövid összefoglalása, illetve az ebből fakadó károk tételes felsorolása. Ide tartoznak a különböző kezelések, szállítási költségek, gyógyszerek költségei stb.

A kárigénynek tartalmaznia kell az igények összegszerűségét, ideértve az esetleges járadék és a sérelemdíj igény összegét is.

A legtöbben igen jól képviselik önmagukat és tisztában vannak azzal, hogy milyen igényekkel szeretnének élni a biztosítóval szemben, azonban természetesen a dolog nem ilyen egyszerű, hiszen bizonyos esetekben például térít a biztosító mondjuk gyógytorna költségeket, viszont előfordul, hogy nem. Éppen ezért javaslom igénybe venni szakember segítségét, még abban az esetben is, ha pontosan tudjuk mik az igényeink, hiszen egy szakember igen tapasztalt abban, hogy pontosan mit és mennyit lehet igényelni különböző károkra.

Az életjáradékot akkor lehet igényelni, ha egy baleset következtében olyan tartós, jelentős hátrányok keletkeznek, amelyek folyamatos anyagi támogatást igényelnek. Az életjáradék célja, hogy kompenzálja a baleset miatti anyagi hátrányokat, és hosszú távú támogatást nyújtson a sérült személynek vagy hozzátartozóinak. A jogosultságot orvosi szakvélemény és a baleset ténye alapozza meg, és az igény benyújtásához szükséges dokumentációt a biztosítónál kell benyújtani.Többek között az alábbi esetekben is jogosultak lehetünk életjáradékra:

1. Keresetkiesés : Ha a baleset miatt csökkent a kereseti képesség, vagy a sérült nem tud dolgozni, jogosult keresetkiesés miatt járadékra. Ez kompenzálja a munkából való kiesést és pótolja az elveszett jövedelmet.

2. Háztartási kisegítő : Ha a sérült személy nem képes ellátni háztartási teendőit, és segítségre van szüksége a mindennapi életben, akkor háztartási kisegítői járadékra is jogosult lehet. Ez segíti a sérültet a háztartás fenntartásában.

3. Gyógyszerek és orvosi költségek : Balesetből eredően felmerülhetnek tartós orvosi költségek (gyógyszerek, rehabilitáció, orvosi kezelések), amelyekre életjáradék formájában támogatást kaphatunk.

4. Erejének megfeszítése (erőnléti támogatás) : Ha a baleset következtében a sérült személy erejét meghaladó erőfeszítéseket kell tenni a mindennapi élethez (több terhelés a rehabilitáció során), akkor életjáradékot kaphat, amely segít enyhíteni a fizikai megterhelést és/vagy az anyagi hátrányokat.

A sérelemdíj a személyiségi jog megsértéséért járó pénzbeli kártérítés , amely nem vagyoni (nem kézzel fogható) károk – például testi fájdalom, lelki szenvedés, megaláztatás – kompenzálására szolgál .

Nincs fix összeg. A bíróság vagy biztosító egyedileg mérlegeli :

• a sérülés súlyosságát,
• a gyógyulás időtartamát,
• a károsult életkorát, életkörülményeit,
• és az életminőség-romlás mértékét figyelembe véve

Sérelemdíj gyakorlatilag mindenkinek jár, akit valamilyen személyi jogi sérelem ért. Baleset esetén például járhat, testi sérülés, pszichés trauma, tartós fájdalom esetén is, de ez a lista hosszan folytatható. Lényege az, hogy a sértettet a lehető legnagyobb mértékben kompenzálja ebben a nem vagyoni, azaz nem kézzel fogható sérelem esetében is.

Nem kötelező, de nagyon ajánlott. Ha pszichés trauma (pl. szorongás, alvászavar, pánikroham, poszttraumás stressz) jelentkezik a baleset után, akkor a pszichológiai vagy pszichiátriai dokumentáció segíthet alátámasztani a sérelemdíjra való jogosultságot.

A biztosító vagy a bíróság csak olyan lelki károkat tud figyelembe venni, amelyek szakértő által is igazoltak, tehát a kezelések dokumentálása jelentősen növeli az esélyét a nem vagyoni kártérítés érvényesítésének.

Ritkán, de előfordul például, hogy a biztosító nem látja elég megalapozottnak az igényt vagy a jogalap nem bizonyított. Természetesen ezesetben több lehetőség is felmerül

• Újraküldheti az igényt – ha például hiányos volt az előzetes kérelem, vagy pótolt közben bizonyos dokumentumokat.
• Panaszt tehet a biztosító belső panaszkezelési rendszerén keresztül. Minden biztosítónak kötelező ezt fenntartania.
• Fordulhat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Békéltető Testületéhez , ha nem születik megegyezés.
• Jogos esetben peres úton érvényesíthető a követelés

A különbség a fent említett esetekben elsősorban attól függ, hogy a károkozó, legyen az egy gépjármű, ipari gép, kiálló utcakő, magánszemély vagy egy rosszul kivitelezett labda átadás, hogy van e valamilyen biztosítás. Minden esetben azt vizsgáljuk először.

Például

Gépjárművel történt károkozás esetén általában van kötelező felelősség biztosítás. Ezesetben annak terhére indulhat a kártérítési eljárás.

Munkahelyi baleset esetén, szerencsés esetben a munkáltató rendelkezik valamilyen munkáltatói felelősségbiztosítással, így annak terhére tudunk kártérítést kérni. Ennek hiányában a munkáltatóval szemben kell igénnyel élni.

Sport baleset esetén fontos megkülönböztetni a magánembert, illetve az egyesületben sportoló személyt.

Magánemberként elszenvedett baleset esetén, ha magunk szenvedtünk balesetet sportolás közben és előrelátóak vagyunk, akkor a saját általános vagy sportbalesetekre kiterjedő biztosításunk fedezheti a kárainkat, amennyiben a biztosítás ezt fedezi. Ha más személy okoz nekünk sérülést, például figyelmetlen és elgázol bennünket a kerékpárjával, abban az esetben az okozó biztosítása (ha van) fedezi a kárainkat vagy pedig az okozóval, mint magánszeméllyel szemben indíthatunk kártérítési eljárást.

Egyesületben való sportolás esetén természetesen az egyesület biztosítása fedezi a kárunkat.

Általános baleset például az, mikor közterületen vagy egy áruház parkolójában szenvedünk 8 napon túl gyógyuló sérülést. Ezekben az esetekben fel kell kutatni az adott terület karbantartásáért felelős személyt vagy szervezetet és velük szemben, amennyiben van, akkor pedig a biztosítójukkal szemben lehet kártérítési igénnyel élni.

A válasz röviden: Nem. Nem igaz.

A testi sérülések orvosi minősítése – különösen az, hogy a sérülés gyógyulása nyolc napon belül vagy nyolc napon túl várható – eltérő jelentőséggel bír a különböző jogterületeken. E megkülönböztetés elsősorban a büntetőjogban bír relevanciával, míg a biztosítási jog ettől függetlenül, a tényleges kár mértéke és következményei alapján bírálja el a kártérítési igényeket.

· Büntetőjogi szempontból:

A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) a testi sértések súlyosságát részben a gyógytartam alapján különbözteti meg.

• Az olyan sérülés, amely nyolc napon belül gyógyul, rendszerint egyszerű testi sértésnek minősül, és magánindítványra üldözendő.
• Amennyiben a sérülés nyolc napon túl gyógyul, az már súlyos testi sértés lehet, amelynél az eljárás általában hivatalból indul meg, és a büntetés is szigorúbb lehet.

Ez a határ tehát a büntetőjogi felelősség súlyosságának megítélésében játszik szerepet, de nem határozza meg automatikusan a kártérítési jogosultságot.

· Biztosításjogi szempontból:

A biztosítási jog – különösen a gépjármű-felelősségbiztosítás és a személybiztosítás területén – nem a gyógyulás időtartamát, hanem a sérülés tényleges bekövetkeztét, annak következményeit és a felmerült károkat vizsgálja.

Ez azt jelenti, hogy:

• még a nyolc napon belül gyógyuló sérülés is megalapozhat kártérítési igényt, amennyiben az orvosi dokumentáció alátámasztja a személyi sérülés tényét.
• A biztosító köteles megtéríteni a felmerült gyógykezelési költségeket, a munkából való kiesést, valamint – indokolt esetben – fájdalomdíjat is, még akkor is, ha a sérülés nem volt súlyos vagy hosszan tartó.

Következtetés:

Összefoglalva: míg a "nyolc napon túl gyógyuló" sérülés kifejezés a büntetőjogi eljárások megindításának egyik feltételeként értelmezendő, a biztosítási kártérítéshez nem szükséges ilyen határt elérni. A károsult már enyhébb sérülés esetén is jogosult lehet az elszenvedett hátrányok megtérítésére, ha a kár ténylegesen fennáll és dokumentált.

Tehát

Amennyiben egy személyt, mondjuk egy személyautó elsodor és ezáltal megsérül, de a sérülése nem minősül 8 napon túli sérülésnek, abban az esetben is járhat kártérítés. Ami viszont kiemelten fontos! az az, hogy ezekben az esetekben is bizonyítanunk kell a baleset megtörténtét és orvosi dokumentációval igazolni a sérülés mértékét.

A balesettől a kártérítésig eltelt idő előre nem határozható meg, mert sok tényezőtől függ.

Ilyenek például:

• a nyomozás ideje,
• a sérült állapotának végleges kialakulása,
• a felelősség megállapításának ideje,
• az igényhez szükséges dokumentumok beérkezése.

Az eljárás általában 6 hónaptól akár 2-3 évig is eltarthat, az eset összetettségétől és a körülményektől függően.

A baleseti kártérítési ügyekben nem minden esetben szükséges bíróságra menni. Ha a felelősséget a biztosító vagy a károkozó fél elismeri, és a kártérítés összegében megegyezés születik, akkor az ügy jogi eljárás nélkül lezárulhat.

Bíróságra akkor kell járni, ha a felelősség vagy a kártérítés mértéke vitatott, ezáltal pedig a Felek nem tudnak megegyezni. Az ilyen eljárások több hónapot vagy akár éveket is igénybe vehetnek, és a folyamat során többször is meg kell jelenni a tárgyalásokon.

Az ügy bonyolultságától függően a bírósági folyamat akár egy év alatt is lezárulhat, de vitás esetekben éveket vehet igénybe. 

Munkahelyi baleset esetén

Munkahelyi baleset esetén a kártérítési igényt három éven belül kell bejelenteni. Az elévülési idő a baleset napjától kezdődik. Fontos, hogy a munkavállaló a balesetet a munkáltatónak minél előbb bejelentse, és a munkáltató munkabaleseti jegyzőkönyvet készítsen, amely minden esetben jogszabályi kötelezettsége.

Közlekedési baleset esetén

Közlekedési baleset esetén a kártérítési igényt öt éven belül kell benyújtani. Az elévülési idő itt is a baleset napjától kezdődik. A baleset után célszerű minden szükséges dokumentumot, például a rendőrségi jegyzőkönyvet, egészségügyi dokumentációt, rongálódott vagyontárgyak listáját (amennyiben meg van, akkor ezek vásárlást igazoló bizonylatait is) összegyűjteni.

Ha családtagot halálos baleset érte, a következőket érdemes követni a kártérítés igényléséhez:

Ki jogosult a kártérítésre?

Halálos baleset esetén a közvetlen hozzátartozók (szülők, gyermekek, házastárs, testvér) jogosultak kártérítésre. Ha nem voltak házasok, akkor csak abban az esetben jogosult a kártérítésre, ha a törvényes örökösök között szerepel, vagy ha az élettársi kapcsolatról megfelelő dokumentumokkal rendelkezik.

Fontos! Az élettársi kapcsolat esetén a jogszabályok alapján bizonyos teljesülése szükséges ahhoz, hogy kártérítést kérhessen. Ilyen feltétel lehet például a közös háztartásban való életvitel.

Mit tartalmazhat a kártérítés?

A kártérítés általában a következőkre vonatkozik:

• A temetés költségeire
• Az elhunyt személy jövedelme alapján keresetpótló összegre
• A lelki fájdalomért járó kártérítésre (erkölcsi kár)
• Más járulékos költségekre, például orvosi kezelés, szállítás

Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy jogosultak vagyunk-e a kártérítésre, vagy ha vita merül fel a jogosultságunkat illetően, érdemes jogi segítséget kérni. Egy ügyvéd segíteni tud abban, hogy megértse a jogait és képviseli az érdekeit a biztosítóval vagy mással szemben.

Még ha van is ügyvéd ismerőse, aki általános jogi kérdésekben segíthet, érdemes kártérítési ügyekre specializálódott ügyvédet választani a következő okok miatt:

1. Mélyreható szaktudás

A kártérítési ügyek különböző jogi területeket érintenek (pl. polgári jog, biztosítási jog, munkajog), és a szakterülethez tartozó ügyvédnek alapos tudása van ezekről. Egy kártérítési ügyvéd naprakész a legfrissebb jogszabályokkal, precedensekkel és bírósági gyakorlatokkal kapcsolatban, amelyek elengedhetetlenek a sikeres ügyintézéshez.

2. Szakmai tapasztalat

Egy kártérítési ügyvéd már számos hasonló esetet kezelt, így tapasztalt abban, hogyan kell kezelni a biztosítókkal való tárgyalásokat, hogyan lehet érvényesíteni a sértettek jogait, és miként lehet gyorsan és hatékonyan megoldani a problémákat. Az ilyen típusú ügyek gyakran összetettek, és egy megfelelő ügyvéd maximalizálni tudja a kártérítési összeget.

3. Jogi stratégia és tárgyalási készség

A kártérítési ügyek gyakran igényelnek komplex tárgyalásokat, akár biztosítók, akár magánfél jogi képviselőivel. A specializált ügyvéd rendelkezik megfelelő tárgyalási tapasztalattal és taktikákkal, hogy érdemben képviselje az Ügyfél érdekeit és elérje a legjobb eredményt.

4. Dokumentáció és jogi eljárások pontos kezelése

Egy kártérítési ügyvéd ismeri azokat a dokumentációs követelményeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ügye megfelelően és időben előrehaladjon. Az ügyvéd pontosan tudja, mely iratokat kell benyújtani, milyen határidőket kell betartani, és hogyan kell az ügyet a jogi rendszerben érvényesíteni.

5. Különleges szaktudás a bonyolult esetekhez

A kártérítési ügyek néha bonyolultak, különösen akkor, ha a felelősség megállapítása, a kár mértéke vagy a biztosítóval való egyezkedés nehézségekbe ütközik. Egy kártérítési ügyvéd ismeri azokat a részleteket, melyek egy nem szakember számára akár lényegtelennek tűnhetnek, és így képes az ilyen összetett eseteket hatékonyan kezelni. Ha például több fél érintett, vagy a kár több szempontból is érvényesíthető (pl. anyagi kár, erkölcsi kár, jövőbeli keresetkiesés), akkor a specializált ügyvéd a legpontosabb jogi stratégiát fogja kidolgozni.

Közlekedési baleset esetén, amennyiben Ön a károkozó, csak abban az esetben járhat kártérítés a KGFB terhére, ha csak részben felelős a balesetért. Ebben az esetben azonban csak a felelősségének százalékos mértékkel csökkentett összegig. A felelősség százalékos megállapítása sok esetben vitás kérdés, így az ilyen esetek általában elhúzódóbbak.

Esetlegesen abban az esetben is jogosult lehet, ha például rendelkezik olyan lakás vagy személy biztosítással, amely kiterjed általános károkra is.

Azonban a kártérítés igénylésének folyamata ezekben az esetekben bonyolultabb lehet. Érdemes szakértői jogi tanácsot kérni a pontos teendők és lehetőségek tisztázása érdekében.

Abban az esetben, ha nem történt személyi sérülés és nem túl nagy a becsült kár, illetve sikeresen tisztázódott a felelősség kérdése, elegendő a személy és gépjármű azonosításához, valamint a kötelező felelősség-biztosítás meglétének igazolásához szükséges adatok átadása (ez jogszabályi kötelezettség), valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információk tisztázása.

Tapasztalataim szerint a fenti eset igen ritka.

Javaslom, hogy minden esetben hívjunk rendőrt. Hiszen abban az esetben is, ha nem történik személyi sérülés, utóbb kiderülhet, hogy nagyobb az anyagi kár vagy esetleg később valamelyik fél másképp emlékszik a történtekre és így ismét felmerülhet a felelősség kérdése.

Legfontosabb és elsődleges teendők, egy esetleges külföldi baleset esetén:

Biztosítani a saját biztonságunkat : Ha balesetet szenvedtünk, az elsődleges feladat az, hogy biztosítsuk a saját egészségünket. Ha szükséges, kérjünk orvosi segítséget. Ha közlekedési baleset történt, hívjuk a helyi mentőket.

Jelenteni kell a balesetet a helyi hatóságoknak : Még akkor is, ha a baleset kisebb volt, mindig jelenteni kell a helyi rendőrségnek, különösen, ha mások is érintettek a balesetben. A balesetről készült rendőrségi jegyzőkönyv fontos lehet a kártérítési igényekhez.

Gyűjtsük a dokumentációt : Ha lehet készítsünk fényképeket a baleset helyszínéről, a sérüléseinkről, és minden olyan bizonyítékról, amely alátámasztja az eseményeket (tanúvallomások, jelentések, esetleg biztosítási papírok).

A fent leírtakat bármely ország, így természetesen Magyarország területén történt baleset esetén is fontos meg tenni, azonban kiemelten fontos, ha mindez külföldön történik velünk. Hiszen jelentősen meg tudjuk ezzel könnyíteni nem csak a hatóságok munkáját, hanem az esetleges kártérítési eljárás menete is rövidebb, gördülékenyebb lesz.

Kártérítés külföldön történt baleset esetén: Ha külföldön szenvedtünk balesetet, és a felelősséget egy külföldi biztosító fedezi, a biztosítók közötti kommunikáció és a levelezőpartnerhálózat segít abban, hogy érvényesíthessük kártérítési igényünket. A külföldi biztosítóval való kapcsolatfelvételben a MABISZ lesz segítségünkre, ugyanis náluk található az a lista, amely országonként felsorolja a külföldi biztosítók Magyarországi kárrendezési Megbízottjait, mivel az EU-n belül minden biztosítónak van valamilyen nemzetközi kapcsolata, amely elősegíti a határokon átnyúló kártérítési eljárásokat.

Az Európai Unióban történt közlekedési baleseteknél egy szabványos, kék-sárga színű formanyomtatványt kell, lehetőség szerint már a helyszínen kitölteni.

Amennyiben ez nincs, abban az esetben egy sima papír is megfelel a célnak. A lényeg, hogy ennek kitöltése, a baleset pontos és a lehető legrészletesebb leírása kiemelten fontos! Amit tartalmaznia kell:

• Időpont és helyszín ,
• Részt vevő jármű adatai (rendszám, típus),
• Vezetők adatai (név, cím, jogosítvány száma),
• Biztosító neve és kötvényszám (ha van),
• A baleset rövid leírása , lehetőleg vázlattal,
• Aláírás mindkét féltől – ez kulcsfontosságú!

Abban az esetben, ha nem történik meg a közös bejelentés, illetve, ha nincs rendőrségi jegyzőkönyv a kárrendezés jóval nehezebb lehet.

Legegyszerűbben a MABISZ által fejlesztett e-kárbejelentő applikáció segítségével tudjuk a kárt bejelenteni és rögzíteni. Az applikáció segítségével könnyen tudjuk a hely adatokat és a helyszínt is rögzíteni.

Javaslom az applikáció letöltését akkor is, ha nem történt velünk baleset. Hiszen könnyen tudjuk rögzíteni gépjárművünk, valamint a biztosításunk adatait, így nem kell azzal vesződni egy esetleges baleset esetén, hanem szinte azonnal meg tudjuk kezdeni a kár bejelentését.

Személyi sérülés esetén kötelesek vagyunk a rendőrséget értesíteni és annak kiérkezéséig a helyszínen tartózkodni!

Abban az esetben, ha rendőri intézkedést kértünk vagy rendőri intézkedés válik szükségessé, a helyszínt csak és kizárólag a helyszínen eljáró rendőrhatóság engedélyével hagyhatjuk el.

Biztosítani kell a saját biztonságunkat!

Az első és legfontosabb lépés, hogy gondoskodjon a saját épségéről. Ha súlyosan sérült, ne próbáljon meg mozogni, amíg nem jön segítség.

Amennyiben tudunk mozogni, abban az esetben a lehető leghamarabb hagyjuk el a sérült gépjárművet és vegyünk fel láthatósági mellényt. Ha nem egyedül utaztunk vagy több sérült is van a balesetben, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a többi sérült is lehetőleg biztonságba kerüljön.

Kiemelten fontos! Hogy mozgásképtelen sérültet, semmi esetre se próbáljunk kiszabadítani, elmozdítani, kizárólag csak abban az esetben, ha az a sérült életének megmentéséhez elengedhetetlen!

A helyszín

Biztosítani kell, hogy a baleset helyszíne biztonságos legyen. Ezt a szabályoknak megfelelően az elakadásjelző fényvisszaverő háromszög kihelyezésével tehetjük meg.

Hívjuk a megfelelő hatóságokat!

Ha szükséges, azonnal hívjon mentőt. Ha közlekedési balesetről van szó, értesíteni kell a hatóságokat

az alábbi, ingyenesen hívható segélyhívó számokon

mentők (104)

tűzoltók (105)

rendőrség (107)

Leghatékonyabb a 112-es hívószám.

Ugyanis az ott szolgálatot teljesítő diszpécser, miután rögzítette a szükséges információkat, értesíteni fogja a megfelelő hatósági szerveket.

Ne hagyjuk el a baleset helyszínét! és Ne mozdítsunk el semmit!

A járműveket és más a baleseti helyszínen lévő tárgyakat (még a személyes tárgyakat sem!) nem szabad elmozdítani, kivéve abban az esetben, ha az életmentés érdekében szükséges. Ha a járműveket el kell szállítani, azt a rendőrség vagy a biztosító útmutatása alapján végezd el.

Dokumentálás

Készítsünk fényképeket a baleset helyszínéről, a sérüléseinkről és a gépjárművekről. Ha a balesetben más gépjárművek is érintettek, azokat is dokumentáljuk. A biztosító és hatóságok számára ezek a bizonyítékok alapvető fontosságúak lehetnek. Ha tanúkat találunk, lehetőség szerint kérjük el az elérhetőségeiket.

Cserbenhagyás

Ha cserbenhagyásos balesetet szenvedünk, próbáljuk meg a károkozó rendszámát, gépjárművét lefotózni vagy annak adatait rögzíteni. Ugyanis, ha a balesetet okozó fél ismeretlen vagy elhagyta a helyszínt, akkor is van lehetőség kártérítésre, bizonyos feltételekkel:

Ha személyi sérülés történt és bizonyítható, hogy gépjármű okozta a balesetet, akkor a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) fizeti ki a kárt a Kártalanítási Számla terhére.

A bizonyítás itt kulcsfontosságú, ezért minden információt (tanúk, térfigyelő felvétel, fotó) célszerű összegyűjteni. Ez jelentős segítséget nyújthat az okozó felkutatásában.

Nagyon fontos, hogy minden esetben hívjunk rendőrt és ne hagyjuk el a helyszínt! Ellenkező esetben nagyon nehéz bizonyítani, hogy a balesetet vagy az esetleges kárt nem mi okoztuk.

Azonban a MABISZ teljeskörűen csakis és kizárólag súlyos személyi sérülés vagy halálos baleset esetén fizet kártérítést a kártalanítási számla terhére. Azaz, kizárólag ebben az esetben köteles dologi károk tekintetében is kártalanítani.

Abban az esetben, ha a balesettel érintett személy sérülése 8 napon túli, de nem súlyos, a MABISZ kizárólag a sérüléssel kapcsolatos, illetve abból fakadó hátrányokat köteles téríteni, dologi kárt (pl.: gépjármű-kárt) nem.

A kártérítés célja nem az, hogy a károsult anyagi előnyhöz jusson, hanem az, hogy a kár következtében előállt helyzetet az eredeti állapothoz a lehető legnagyobb mértékben visszaállítsák.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a károsult nem érvényesíthet olyan igényt a károkozóval vagy annak felelősségbiztosítójával szemben, amelyet más jogcímen – például a saját CASCO biztosítása alapján – már megtérítettek. A kártérítési jog egyik alapelve a káronszerzés tilalma, amely kizárja, hogy a károsult a káreseményből vagyoni előnyhöz jusson. A kártérítés célja csupán az elszenvedett veszteség kiegyenlítése, nem pedig annak többszöri megtéríttetése különböző forrásokból.

A visszkereseti (regressz) jog teszi lehetővé, hogy az a személy vagy szervezet, aki más helyett kártérítést teljesített, később megtérítést követel attól, aki a kár tényleges okozója volt.

Például, ha egy biztosító kifizeti a károsult részére járó kártérítést, de a káresemény egy harmadik fél hibájából következett be, akkor a biztosító jogosult arra, hogy a kifizetett összeget később a tényleges károkozótól – vagy annak biztosítójától – visszakövetelje. A regressz jog célja, hogy végső soron az viselje a kár anyagi terhét, akiről az ténylegesen megállapítható. Így biztosítható a kártérítési felelősség igazságos elosztása.

Tehát a biztosító meghatározott esetekben élhet visszkereseti jogával a károkozóval szemben. Ezeket az eseteket elsősorban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló jogszabályok határozzák meg. A leggyakoribb regresszok a következő esetekben fordulnak elő:

• Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén:
  Ha a károkozó szándékosan idéz elő balesetet, vagy kirívóan gondatlanul járt el (például ittas állapotban okoz balesetet), a biztosító ugyan megtéríti a károsult felé a kárt, de ezt követően a felelőstől visszakövetelheti.
• Ha a gépjármű üzembentartója nem rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (KGFB):
  Ilyen esetben a MABISZ a Kártalanítási Számla terhére megtéríti a kárt a károsult felé, de a kifizetett összeget utólag teljesen visszakövetelheti a gépjármű üzembentartójától.
• Ha a károkozó elmulasztotta bejelenteni a kárt vagy együttműködni a kárrendezésben:
  A biztosító akkor is jogosult lehet a regresszióra, ha a károkozó megsérti a szerződéses kötelezettségeit (pl. elhagyja a baleset helyszínét, nem jelenti be a káreseményt, vagy megtévesztő adatokat szolgáltat az eljárás során).
• Ha az adott káresemény a biztosítási szerződés kizárt kockázatai közé tartozik:
  Például versenyautózás, nem közúti forgalomban bekövetkezett esemény stb.