A baleseti kártérítés alapjai – Mikor jár, mit kérhetünk, és hogyan érvényesíthetjük?

Egy váratlan baleset nemcsak testi, hanem lelki és anyagi következményekkel is járhat. Ilyenkor sokunkban felmerül a kérdés: jogosultak vagyunk-e baleseti kártérítésre, és ha igen, pontosan mit és milyen összegben kérhetünk? Az alábbi bejegyzésben végigvezetjük a legfontosabb tudnivalókon, hogy magabiztosan és tudatosan dönthessen az első lépésekről.

Miért fontos ismernünk a jogosultság feltételeit?

Ahhoz, hogy egyáltalán kártérítési igényt nyújthassunk be, az első és legfontosabb kérdés az: ki volt a felelős a balesetért? Ha a balesetet nem mi okoztuk, vagy csak részben voltunk érintettek a felelősségben, akkor nagy eséllyel jogosultak lehetünk kártérítésre.

Ez különösen igaz, ha közúti balesetről van szó, hiszen a legtöbb ilyen ügyben a károkozó fél kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (KGFB) fedezi a károk megtérítését. Vagyis nem magánszemélytől kérünk kompenzációt, hanem a biztosítójától – ami jelentősen leegyszerűsíti a helyzetet, főként, ha hozzáértő ügyvédi képviselet segíti az ügyünket.

Mit is jelent pontosan a baleseti kártérítés?

A kártérítés nem egy automatikusan járó összeg, hanem olyan pénzbeli kompenzáció, amelyet a törvény biztosít számunkra a minket ért sérelmek, veszteségek miatt. Két fő formáját különböztetjük meg:

1. Vagyoni kár
Ide tartozik minden olyan tétel, amely számszerűsíthető és igazolható:
- Elmaradt jövedelem
- Orvosi kezelések, gyógyszerek költségei
- Gyógyászati eszközök
- Ápolási vagy háztartási segítség díja
- Megrongálódott személyes tárgyaink

2. Nem vagyoni kár (Sérelemdíj)
Ez az, amit nem lehet konkrét számlával alátámasztani, mégis valós és jogos veszteségként jelentkezik:
- Testi fájdalmak, hosszú távú gyógyulás
- Lelki megterhelés, poszttraumás állapot
- Maradandó sérülés, fogyatékosság
- Az életminőség jelentős romlása

Jogszabályi háttér – Mit mond a magyar jog?

A baleseti kártérítés alapja a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), amely kimondja: aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha ez közlekedési baleset során történik, a KGFB törvény alapján a biztosító helytáll a károsult felé.

Fontos tudni, hogy nem szükséges azonnal pereskednünk. A legtöbb esetben lehetőség van peren kívüli megállapodásra, amely gyorsabb, kiszámíthatóbb és ügyfélbarátabb megoldást jelent.

Peren kívüli egyezség: amikor a békés út a leghatékonyabb

Tapasztalataink szerint az ügyek túlnyomó többsége peren kívül zárul sikerrel. Ez nemcsak a károsult, hanem a biztosító számára is előnyös, hiszen rövidebb idő alatt rendezhető a kártérítés, kevesebb adminisztrációval, és sokkal kevesebb idegeskedéssel.

Természetesen ez csak akkor működik zökkenőmentesen, ha a kártérítési igény jogilag megalapozott, és azt megfelelően dokumentált formában nyújtjuk be. Ebben tud segíteni egy olyan ügyvédi iroda, amely nemcsak a jogi hátteret ismeri, hanem stratégiailag is tudja képviselni az érdekeinket a biztosítóval szemben.

Miben tud segíteni az ügyvéd?

Gyakran előfordul, hogy az első megbeszélésen még nem is tudjuk pontosan, hogy mire vagyunk jogosultak. Ez teljesen természetes. Egy ügyvéd abban segít:
- hogy átlássuk a jogainkat,
- pontosan meghatározza, hogy milyen kártérítési elemek járhatnak nekünk,
- segít a dokumentációk összegyűjtésében,
- és végigkísér bennünket a teljes egyeztetési folyamaton.

Ne maradjunk bizonytalanságban!

Ha baleset ért bennünket, ne halogassuk a lépéseket. Nem kell egyedül küzdenünk az igazunkért. Egy jól dokumentált kártérítési igény és szakértő ügyvédi támogatás mellett nagy esély van arra, hogy méltányos összegű kártérítést kapjunk – pereskedés nélkül.